Turbékolók

- Napsugaras jó reggelt! Jól aludt az én gerlicém?
- Íííí….gen, buruk, buruk, nagyon jól, a mi kis puha fészkünkben.
- Már odatettem a kávét. Kijön érte az én galambocskám a konyhába, vagy idehozzam az ágyba?
- Bár vasárnap van, kimegyek, csak hogy az én szorgos, korán kelő gerlepárom mellett lehessek, s együtt búgjunk addig is, amíg lefő a kávé.
- Tubicám, ízlett, jó erős feketét főztem?
- Iííí…gen, nagyon, buruk, buruk. Te mindent olyan jól csinálsz. Az én szép, szelíd szavú galambomnál senki nem tud jobb kávét főzni.
- Akkor elöblítem a csészéket. Látja az én kis madárkám, milyen rendes, házias férj vagyok?
- Az vagy csakugyan, drágám. Tedd kérlek az elmosott edényt a pohárszékre.
- Kis madaram, mi ez a csekk itt a kenyérpirító mellett?
- Melyik is? Ja, az? Azt fel kell még adnom.
- Azt már postára kellett volna adnod, három héttel ezelőtt. Most majd fizethetjük a késedelmi díjat.
- De hát nem olyan nagy az az összeg. Majd csak kinyögi valahogy az én jól kereső férjuram, az én nagy, okos galambom.
- Persze, azért gürcölök éjt nappallá téve, hogy te elherdálhasd az általam keservesen megkeresett pénzt! Neked tényleg annyi eszed van csak, mint egy galambnak?! Ez az összeg nyolcvanezer forint! Mit gondolsz, a három heti kamat mennyit tesz majd ki?! Hát lopom én a pénzt?! Te, te ….ostoba tyúk!