Mielőtt meghalok,

Intenek még felém

A nárciszok.

Mielőtt meghalok,

Hallom még, hogy

Csöppen az eresz,

Hólevet ereszt

Alvó ibolyára.

Mielőtt meghalok,

Kakukk rikolt rám

A füzesből láthatatlanul.

Mielőtt meghalok,

Még kézen foglak

A Tisza parton,

S üzenünk messze,

Messze, a habokkal,

Hogy akkor is lesz szerelem,

Amikor mi már meghalunk.