Legjobb versek

Ez hát a haza, feleim!
Beküldte: Krizsán Rezső   

Mikor volt könnyű itt, ha más nem is, mint a
Föld? Mikor volt boldog itt, ha más nem is
Mint a holt? Hogyan is nézhet ránk Isten is
Máshogyan, mint régi ágra az égig érő fáról?
Nem szánt mámoros idillt nekünk soha;
Munkát csak; ölben és batyuban visszahordott
Hegyoldalakat a leszakadt egek után, felégett
Földeken mégiscsak új aratást, harcban és
Nyomorban összedőlt városokat, és a romokból
Felnövő megalopoliszt, csíküveg palotákat,
Az ablakok fényei mögött megint okos munkát
Csak. Mi nem ismerhetjük a pihenést! Nekünk
Kell lebontani a tiltott tudományok köré
Emelt gigantikus kanyonfalakat; mi nem
Élünk e falak szélvédett árnyékában, mi
Pusztákon száguldó lovakon jöttünk erre,
Nekünk nincs helyünk ott, nem kívánatosak
Vagyunk, hétszer hét évig még dolgot sem
Adnak ott, nekünk meg sejtéseink vannak
A falakon túlról szivárgó hangok eredetéről...!
Kinek engedné meg Isten ezt másnak?

Van egy helyünk a Földön, az elhullott, bátor népek
Utolsó végvára, egy lepkényi ország,
Ami a Hadak Útján útban van mindenkinek.
Hogyan lehetne a déltengerek nyugodt
Alkonyait itt fellelni? A sör sem ugyanaz,
Mint a kaszákat falhoz támasztó tiroliak
Hosszú poharaiban. A szó is másról beszél
Az angol pub-okban; per "Rest of the World", és
A francia a trianoni kastély árnyékában
Lesi a diadalívét. Ők elvannak esténként
A Harmadik Háború képzeletbeli lejátszásával...
Hol van hát az a hun ország? Koszos porfészek!
Rablótanya, betyárvilág, a világ inkorrektsége!
Tudják csak ezt, amire a politika most rá is
Játszik! Periféria!...és innen újulnak meg a dolgok,
Ahol a kontroll már végképp hiányzik. Az állam
Mindenhonnan kivonul. A Törvényei- közröhej
Tárgya! Fellélegeznek a deviáns világmegváltók.
Vannak itt szép számmal, akik nem adják alább!

A Nyelv pedig,- főnix madár, melyet mindig
Pompázatosabban reinkarnál a változó Idő.
Hozzásímul a korokhoz, feltalálja az új fogalmakat,
Kifejezi magát a legnehezebb gondok közt is,
Nem árt neki sem a külváros, sem a sok idegen
Szívű, kultúrbarbár ármánykodása, senki sem
Tünteti el a Földről, mert mindig lesz valaki
Gazdája!

Ez hát a haza, feleim!
Nem csak a lankák szelídje, a puszták
Amúgy sem létező, giccses délibábja.
A haza Idebenn van, és ha már más is
Látja, nehogy már szégyenünkre legyen!

 

2008


(1 értékelés)

 

Hozzászólások  

 
0 #3 Hyperionkthan 2012-05-07 08:20
Kedves József!

Örülök, hogy tetszenek a verseim :-)
1-est nem kaptam verseimre, bizonyára összetévesztetted a szavazatok számával.
 
 
0 #2 sapi 2012-04-26 16:02
Kedves Rezső!
Nézegettem az értékeléseket a verseidről, s azokat kezdtem el olvasni, amikre „csak” 1-est osztottak. Hogy is van ez? Nekem pedig azok tetszenek a legjobban! Többek között „Ez hát a haza, feleim!” Megdöbbentően jó, keserűen igaz gondolatok. És fájnak! Nem hinném, hogy most ennél sokkal többet kellene írnom, persze beszélgetni róla, azt el tudnám képzelni!
Örülök a versednek!
Üdvözlettel:
Tóth József
 
 
0 #1 Benke Mária 2010-08-10 06:04
Kedves Rezső! Nehéz a versed, értelmét értem, úgy fogalmaznám meg, hogy a hazaszeretet az ember lelkében honol, s bármi történjék nem változik.
Fogalmazásod számomra nehezen emészthető, ha válaszolnál, talán megérteném keserűségedet. Üdvözlettel: Mária
 

Szólj hozzá!

Facebook

 Megosztás
Impresszum / Jogi nyilatkozat / Kapcsolat / Partnerek