„ Művészek vannak, csak nehéz rájuk találni.

A művészet tehetetlen, ha az, akihez alkot, vak…”

Renoir



Ami helyet kér egy alkotásban,

az a szándék kifejezte lényeg,

a lét értelmének, magja, része,

a kimondandó szavakká érve.



A szerző, s a mű azonos teljesen,

álmodott, mégis reális világ,

láttatja veled, mit ad a jelen,

abban fogan, ki érti a szavát.



Egy érzést közvetíteni annyi,

munkára fogni a képzelőerőt,

a művet felfogni, megérteni,

örökbe menteni a menthetőt.



Nem létezik semmi önmagában,

az ember érző, nem egy gépezet,

az alkotás felismerés, élmény,

egy találkozó, lélekképzelet.



Az alkotó lényét alkotja meg,

saját jelleme szentségeképpen,

s hagyja, hogy a benne gyönyörködő,

saját lelke  mélyeire nézzen.